Barcelona úti célok:




Barcelona
Katalónia központja, élettel teli mediterrán város. Híres szülötte a nagyszerű építész, Gaudí, aki egyedülálló építészeti stílusa révén vált világhírűvé. Barcelona jelképe, a Sagrada Família templom is az ô műve, melyet a sors kegyetlensége folytán nem tudott befejezni.

Barcelonát feltétlenül látni kell. Ez az ősi város elképesztő átalakuláson ment át az utóbbi évtizedben. A múltat a régi épületek felújításával becsüli meg, de mivel mindig is az újat kereste, új épületekkel és létesítményekkel igyekszik még aktívabb részt vállalni az ország kulturális történéseiben.

Aki szeretné megismerni Barcelonát, annak tudnia kell egy-két dolgot Katalóniáról (spanyolul Catalunyának hívják) is. Barcelona Katalónia központja, amely Spanyolország északkeleti részén fekszik. A múlt században Spanyolország legfejlettebb régiója volt, és ezt a szerepét máig sem veszítette el. A barcelonai látni- és tennivalók mennyisége a város méretéhez képest szokatlanul bőséges. A középkori, gótikus városmagban hihetetlenül gazdag építészeti örökség várja, hogy megismerjük. A város maga még egy közönséges szerdai napon is olyan, mint máshol a milleneum: nyüzsög, vidám emberek járnak fel-alá, korzóznak a Ramblán, zene szól mindenfelõl, kicsi, hangulatos éttermek, kocsmák, bárok, táncos mulatóhelyek, kifõzdék, kávéházak, teázók, diszkók váltogatják egymást. 

A város szülötte a katalán származású Gaudí, akinek egyedülálló építészeti stílusa napjainkban is emberek százait vonzza oda. Barcelona világhírű jelképe a Sagrada Familia is az ő alkotása. Összetéveszthetetlen, gyakran organikus építészetként jellemzett stílusa mór, gótikus és barokk elemeket használ a régiségbõl, ezt ötvözi sajátos módon mesebeli megoldásokkal: gombakalapra emlékeztetõ tetõk, arcot formázó ablakkeretek, összetört cserépbõl és csempébõl kirakott színes mozaikok, egy elszállt elme hihetetlen alkotásai. Annak idején akár õrültnek is tarthatták volna, ha kicsit konzervatívabbak a városatyák, de így szerencsére inkább sok nagy megrendelést adtak neki. Legnagyobb, máig befejezetlen műve a Sagrada Familia székesegyház, a spanyol katolicizmus utolsó hatalmas alkotása. Gaudí 200 évre becsülte a felépítéséhez szükséges idõt, de groteszk halála (egy villamos alatt végezte, ismeretlen holttestként regisztrálták, mert senki nem ismerte fel) miatt annyira sem sikerült befejeznie, mint tervezte.

A városban komoly zenei és színházi hagyományokat ápolnak, és a világ legjobb előadóművészeit sikerül megnyerniük. Vegyük hozzá mindehhez a kellemes éghajlatot, a változatos és izgalmas konyhát, a helyi borokat és a jó minőségű vásárolnivalókat (kézműipari termékek, régiségek, a legújabb divat szerinti ruhák és egyéb modern holmik) - és máris képet alkothatunk arról, miért is vonzó úticél Barcelona. Ennek a városnak stílusa van, az éjszakai élet pedig egyenesen bódító. Barcelona mintegy négymillió lakosának nagy része az utcán ünnepelt, amikor 1986 októberében bejelentették, hogy a nyári olimpiai játékok megrendezésére beadott negyedik pályázat sikeres volt. A XXV. olimpiai játékok 1992-ben megerősítette: érdemes volt magán- és közadakozásból felújítani a várost, és építkezni, a világ figyelmét magukra vonni Az 1888-as és 1929-es Világkiállítás örökségeként nagyszerű épületek maradtak az utókorra.

Az idelátogatók többségét mégis a régi, megfoghatatlan okok ejtik rabul. Barcelona megbabonázza az idegent, és ha az többször ellátogat ide, a varázs mit sem gyengül, sőt, a hely bája csak tovább erősödik a 80-as évek óta.

Történelem
A várost ibérek alapították, majd a történelem során föníciaiak, karthágóiak, rómaiak, nyugatgótok és mórok is uralkodtak itt. A frankok megszállása után a város először a barcelonai grófok, majd az aragóniai királyok székhelyévé vált. A város Katalónia (Catalunya) büszkesége, amely a múlt század óta Spanyolország legfejlettebb régiója, állandó rivalizálásban áll az ország fővárosával, Madriddal. A katalánok roppant büszkék származásukra, amelyet a katalán nyelv és népszokások többszöri betiltása csak tovább erősített, s a saját nyelv és néphagyományok ma is szerves részét képezik a kb. 8 millió katalán életének. A város többször is újjászületett az elmúlt évszázadokban: az 1888-as ill. az 1929-es Világkiállítás valamint az 1992-es Olimpiai Játékok után rengeteg épület újult meg, épült fel, s a város egész infrastruktúrája sokat profitált az eseményekből. 

Látnivalók
Barcelona nevezetességeinek felsorolására több oldal is kevésnek bizonyulna, ezért tényleg csak a legfontosabb látnivalókat szeretnénk megemlíteni az alábbiakban:

Montjuich-hegy: A 213 méter magas Montjuich-hegy nevezetességei közül érdemes megemlíteni az 1929-es világkiállításra emelt Palau Nacionalt (ma a Katalán Szépművészeti Múzeum), a XVII. században épített várat, amelyet az 1700-as évek elején átépítettek (ma Hadtörténeti Kiállítás tekinthető meg a várfalak között) ill. az 1992-es Olimpiára átépített stadiont és a hozzá kapcsolódó kommunikációs tornyot. Az 1929-es Világkiállításra tervezett Spanyol Falu (Poble Espanyol) szintén a Montjuich-hegyen található, ahol megtekinthetjük Spanyolország különböző vidékeire jellemző egyedi építészeti stílusú neves épületeit, s bepillanthatunk a híres spanyol mesterek munkáiba. Az itt megrendezett 1929-es világkiállításra emelt épületek a mai napig több múzeumnak ill. művészeti alapítványnak adnak otthont.

Eixample: Ezt a negyedet nyugodt szívvel nevezhetjük Gaudi birodalmának, hiszen itt találjuk a mester leghíresebb alkotásait (Sagrada Família, Casa Mila), s talán egész Európában itt látható a legtöbb art noveau stílusú épület. A negyed modern stílusú kialakítása az 1850-es évek végén kezdődött, s jellegzetessége a tervszerűen (szinte körzővel és vonalzóval kialakított) városkép. Az utcák mindenhol merőlegesek, s mivel a sarkokat levágták, így minden háztömb egy eltorzított „STOP”-táblához hasonlítható.

Sagrada Familia: A székesegyház egyike Európa legérdekesebb építményeinek, hiszen Gaudi a katolikus egyház neogótikus elképzeléseit ötvözte saját modern ötleteivel. A művész 1914-től minden energiáját az élete fő művének szentelte, azonban az építkezés befejezését Gaudi halála (1926) ill. a polgárháború (1936-1939) jelentősen megnehezítette. A II. világháborút követően folytatták az építkezést, s már csak idő kérdése (kb. 20 év…), hogy a mester által megálmodott dóm teljes pompájával ragyogja be Barcelonát.

Gótikus negyed: ebben a városrészben található a Katalán Parlament épülete, a Városháza és a Várostörténeti Múzeum is. A negyed leghíresebb épülete az 1298-ban elkezdett, de csak a XIX. században befejezett katedrális ill. a XIII. században alapított királyi rezidencia. Kolombusz Kristófnak állít emléket a Békekapuban magasodó 60 méteres emlékoszlop, amelynek tetején áll a nagy felfedező szobra az 1493-as hazatérésére emlékezve. Az emlékmű tetején lévő kilátóba lifttel juthatunk fel, ahonnan csodás kilátás tárul elénk a katalán városról.
forrás: Barcelona ismertető - Start Utazás